A KÖNYVRŐL
A szemem ekkor biztosan kikerekedett a csodálkozástól!
Lapozgatva a könyvet egy, illetve több család története rajzolódott ki előttem a XVI. századtól napjainkig. Azt írták le, hogy az aktuális eseményeket, az idő múlását miképpen élték meg a saját korukban, miről mit gondoltak. Láthatóan az esetek többségében fogalmuk sem volt a dolgok mikéntjéről, az összefüggésekről és a nagyvilág dolgairól. Ők csak lejegyezték, amit fontosnak gondoltak és ezzel akaratlanul, tudatlanul a legfontosabb dolgot sikerült megtenniük. Dokumentumot készítettek, koronként, évenként, hónaponként.
Emléket állítottak őseiknek, kortársaiknak és annak a kornak, helynek, ahol és amikor éltek. Megrázó korrajz! Ilyen közelről még soha nem érintett meg a történelem, valósággal beleborzongtam. Napokig, hetekig ennek a könyvnek a tanulmányozása volt a legfontosabb elfoglaltságom, amikor csak tehettem azt bújtam, elolvasva újra és újra. Már-már személyes ismerőseimmé váltak a könyvben szereplő személyek és egyre jobban értettem, az először olvashatatlannak és értelmezhetetlennek tűnő mondatokat is. Némely részeknek máshol is utána olvastam, így nem csak a családtörténeti események jelentek meg a szemem előtt, hanem a különböző háborúk eseményei, a természeti katasztrófák és a rendkívül hideg telek is. Akkora hatással volt rám a könyvben szereplő szöveg, hogy egyre erősebben éreztem, kezdenem kell vele valamit, semmiképpen nem lehet az a sorsa ennek a könyvnek, hogy a polcomon szunnyadjon. Ebben az elejétől biztos voltam. Mint ahogy abban is, hogy ez nem az én tulajdonom, hanem mindannyiunké, hisz mindannyiunkról, mindannyiunknak szól.